Budapest, 2009. március 23. - A Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségének több tagja indított pert, vagy avatkozott be folyamatban lévő olyan perbe, melyben a PSZÁF sorozatos jogsértéseinek megállapítását és a jogsértések megszüntetését kérik a bíróságtól.

.........................................................................................................................................................

Költözik a blog, ezentúl

ezen a címen

éred el a KÖSZ híreit!

................................................................

Akik nem jönnek velem, azoknak köszönöm szépen az eddigi figyelmüket és különösen a sok értékes hozzászólást, amelykből néhányat a könyvben is idéztem.

- Dr. Telkes József, a NetSzemle.hu főszerkesztője.

Új pénzügyi érdekvédelmi szervezet alakulta hétvégén

Megalakult a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége. A KÖSZ az elmúlt két hónapban még informális keretek között működött: a nyílt végű ingatlanalapok károsultjait fogta össze, és elsősorban az ő érdekeik képviseletét tűzte ki célul. Tevékenységüknek köszönhetően szerdán az országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága is foglalkozik a nyílt végű ingatlanalap befagyasztásának következményeivel, melyre a befektetők képviselőjeként az egyesület is hivatalos. Dr. Telkes József a károsultak honlapjának elindítója, az egyesület életre hívója nyilatkozott.

- Mi történt a KÖSZ első hivatalos összejövetelen, szombaton?

- Megalakult az egyesületünk. A károsultakat összefogó honlapon 560-an regisztráltak, az alakuló ülésre összesen 132-en jöttek el, a de voltak köztük olyanok, akik nem is látták még a weboldalunkat, máshonnan hallottak a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségéről. Mivel csak százfős termet béreltünk, ezért nem jutott mindenkinek ülőhely. Ezért voltak, akik még az alakuló ülés előtt - javaslatomra - hazamentek. Végül, első körben nyolcvankilencen léptek be az egyesületbe. Öt tagú elnökséget szavaztunk meg, engem választottak meg elnöknek.

- Mennyire volt egységes a tagság a különféle kérdésekben?

- Az elnökséget egyhangú szavazással választották meg. Többen kifogásolták, hogy az egyesület célja nem elég markánsan jelenik meg az alapító okiratban, nevezetesen, hogy azért tevékenykedjünk, hogy a nyílt végű ingatlanalapokba fektetett pénzüket veszteség nélkül kapjuk vissza. Ennél általánosabb volt a  megfogalmazás, ennek pedig az a praktikus oka, hogy nem akarjuk, hogy a cégbíróság visszadobja a kezdeményezést. Ugyanakkor, a KÖSZ egyik fő célja gyakorlatilag a nyílt végű ingatlanalapokba fektető banki ügyfelek kártalanítása. Egy radikálisabb szárny tüntetni akar az alapkezelők ellen. Ennél szerintem egy sokkal jobb ötlet is elhangzott, amit hamarosan a nyilvánosság elé tárok. A honlapunkon lesz olvasható az interneten, mint minden más hír, amely a KÖSZ-szel kapcsolatos. Abban megegyeztünk, hogy egyelőre nem választunk ügyvédet, mert nincs mit perelni. A szervezet tagsága minden hónap elején gyűlést tart, a későbbiekben felülvizsgáljuk ezt a döntést, ha szükséges.

- Elárulna pár részletet az egyesület terveiről?

- Hétfőn ülök le a BAMOSZ képviselőivel, szerdán pedig a Parlamentben tárgyalok a gazdasági bizottság ingatlanalapokkal foglalkozó ülésén. Az egyesület hivatalos megalakulása azt mutatja, hogy egyre komolyabb erőt képviselünk érdekvédelmi kérdésekben. A célunk most az, hogy áprilisig minél többen legyünk. Ekkor telik le elvileg az a kilencven forgalmazási nap, amely után a befektetőknek az alapkezelőktől kifizetik az ingatlanalapokba fektetett pénzüket. Most úgy tűnik, hogy elég rossz árfolyamon. Az alakuló ülésen sokan videóra is elmondták saját tapasztalataikat, hogy mekkora kárt okoztak nekik azzal, hogy felfüggesztették az ingatlanalapok kifizetését. Egy idősebb házaspár például a nyugdíjból félretett megtakarításait fektette be, amelyhez persze most nem férnek hozzá. A honlapunkon meg lehet nézni a videókat a károsultak történeteivel.

- Mennyiben konkurensei a Banki Hitelkárosultak Egyesületének?

- Semmiben. Míg ők a hitelesek érdekeit védik, mi a befektetőket képviseljük. Közös érdekeink vannak, nevezetesen, hogy ne legyenek 150 oldalas, átláthatatlan banki szerződések. Igaz, hogy mi kevesebben vagyunk a hiteleseknél, de a tagjaink, ezek „a takarékos népek” azok, akik a megtakarításaikat a bankokra bízták. Úgy hiszem, hogy a pénzintézeteknek sem érdekük, hogy minket (végleg) elijesszenek.

Honlapunk címe: www.help.try.hu Email: karosultak@gmail.com

*Természetesen örömmel válaszolok bármilyen kérdésre (+36-30-207-3333) vagy emailen történő megkeresésre. (Közleményt nem adtunk a megalakulásról, a korábbiakat itt találod.)

SAJTÓKÖZLEMÉNY

(azonnal közölhető) 

Megzsarolták a PSZÁF-ot? 

Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége kezdeményezője, Dr. Telkes József, miután olyan információ jutott tudomására, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az egyik pénzintézet határozott nyomására hozta meg döntését még novemberben arról, hogy a nyílt végű ingatlanalapok kereskedését 10 napra felfüggeszti.  

Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. november 12-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvében utalás található arra, hogy 2008. november 7-én „banki nyomás” hatására hozta meg határozatát a PSZÁF. Mint ismeretes, a Felügyelet határozata következtében a mintegy százezer magyar kisbefektető nagy része mind a mai napig nem tud hozzáférni a különféle nyílt végű ingatlanalapba fektetett pénzéhez, körülbelül 433 milliárd forinthoz. A felfüggesztés idején ugyanis a bankok úgy módosították egyoldalúan forgalmazási szabályaikat, hogy a befektetők három nap helyett csak kilencven banki forgalmi napot követően - legkorábban tehát 2009 áprilisában - juthatnak hozzá az érintettek. Közben, november óta egy kivételével minden nyílt végű ingatlanalap értéke meredeken zuhan; van, amelyik értékcsökkenése a húsz százalékot is meghaladja. Mindezt a kisbefektetők tehetetlenül kénytelenek végignézni. 

A Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségének birtokába került hiteles önkormányzati jegyzőkönyv szerint Szeles Nóra, a Budapesti Értéktőzsdére is bevezetett Alapokat kezelő Macrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója azt állította, hogy ő jelen volt a határozat meghozatalakor, és a PSZÁF banki nyomásra hozta meg a befektetési alapok forgalmazását korlátozó döntését, amelyet nyilvánosan a befektetők érdekeinek védelmével indokolt.  

„Én ott voltam a PSZÁF-nél, amikor ez a határozat született. A felügyeletet olyan helyzet elé állította egy nagybank, ami a legsportszerűtlenebb lépés volt a bank, és befektetési szektorral. Ez a bizonyos bank bejelentette, hogyha a PSZÁF nem függeszti fel ezt az alapot, akkor is »keresztbe tesz« ezeknek a piaci szereplőknek. Ez teljesen váratlanul ért minket, mert senki nem tájékoztatott, hogy lesz egy ilyen kezdeményezés. A PSZÁF soha nem látott módon élt ezzel a törvény adta jogával. A PSZÁF meghozta a határozatot, mert dönteni akart. Most azon fáradozok, hogy ez az ügy a lehető legmegnyugtatóbban záródjon le. Nem csak Önök vannak kétségbe esve, hanem az összes piaci szereplő.” - áll a jegyzőkönyvben. 

A Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége az alábbi kérdésekben vár választ az illetékesektől: 

- Mit keres egy Ingatlanalap-kezelő ügyvezető igazgatója a PSZÁF egy olyan ülésén, amelyen az ingatlanalapok befagyasztásáról döntenek?

- Mivel és hogyan vették rá a PSZÁF-ot a példa nélküli döntés meghozatalára, és mely bankra hivatkozva vagy megbízásából tették mindezt?

- Védheti-e a befektetők érdekeit egy olyan döntés, melyet Szeles Nóra elmondása szerint bankok hathatós közreműködésével hoztak meg?  

A KÖSZ az eset kapcsán feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, kérve annak kivizsgálását, hogy valóban a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyezően született-e meg a kérdéses PSZÁF határozat, s amennyiben a válasz a kérdésre igen, úgy megvalósulhatott-e bűncselekmény az ügyben. 

További információ: www.help.try.hu – karosultak@gmail.com

dr. Telkes József, a KÖSZ képviselője - +36 (1) 457-0903 

Budapest, 2009. március 5.

Javasolt kép - megjelentetése segíti az érintettek összegyűjtését!

KÖZLEMÉNY

A Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége elvben egyetért a nyílt végű ingatlanalapok – így a Raiffeisen Ingatlanalap – zárt végűvé alakulásával, hiszen az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a nyílt végű forma ezen alapok esetében „gyári hibás”, nem kellően átgondolt konstrukció, mivel nem biztosítja a nyílt végű alapoktól elvárható folyamatos likviditást. Arra azonban nyomatékosan felhívják a figyelmet, hogy egy ilyen átalakulás csak korrekt feltételekkel, az üzleti tisztesség szabályai szerint mehet végbe. Ezen azt értik, hogy a korábbi befektetőknek – különösen azoknak, akik az alapkezelők tájékoztatásait komolyan véve több éve az alapokban tartják megtakarításaikat – valódi választási lehetőséget biztosítanak arra, benn kívánnak-e maradni a zárt végű alapban, vagy inkább kiszállnak. Valódi választási lehetőségről pedig csak akkor lehetne beszélni, ha az átalakulási eszközérték legalább a felfüggesztés előtti szintnek felelne meg, azaz a befektetők racionális mérlegelés, nem pedig a kiszolgáltatott helyzetükkel visszaélő, zsarolásnak is minősíthető „büntetően alacsony” árfolyamok alapján hozhatnának döntést. Ennek a szándéknak egyelőre a Raiffeisennél kevés jele van, de bíznak abban, hogy az alapkezelő és a mögötte álló bank belátja, hogy ez az egyetlen jó megoldás annál is inkább, mert egyébként akár meg is hiúsulhat az átalakulás. Erre még van idő áprilisig.

Az ingatlanbefektetési alapok felfüggesztését követően az érintett nagyszámú károsult érdekeinek képviseletére elsődlegesen az interneten szerveződő Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége nevében egy magánszemély január 19-i beadványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a tőkepiaci törvény (Tpt.) tavaly november végén rendkívüli gyorsasággal megalkotott módosításának több rendelkezését. Mivel a törvény ezeket a rendelkezéseket a hatályba lépést megelőzően elhelyezett befektetésekre is alkalmazni engedi, a Szövetség ezt ellentétesnek ítéli az Alkotmánynak a jogbiztonságra és a tulajdonvédelemre vonatkozó előírásaival. Ezért kérik az utólagos normakontrollt.

Közlemény a nyílt végű ingatlanalapok felfüggesztéséről

A bankok ügyfeleinek érdekvédelmét szervező internetes kezdeményezés felhivja a közvélemény figyelmét, hogy egy interneten talált önkormányzati ülés jegyzőkönyve alapján felmerült a gyanú, hogy "az egyik nagybank" megzsarolta a pénzügyi felügyeletet és a többi, kisebb alapkezelőt.

Egy kisváros önkormányzati megbeszélésén az egyik nyilt végű ingatlanbefektetési alap képviselője állította ezt, aki személyesen részt vett az ingatlanalapok november 7-i felfüggesztéséről tartott felügyeleti megbeszélésen.

Kérünk minden illetékes hatóságot, hogy vizsgálják meg ezen állítás valóságtartalmát, és tárják fel a közvélemény előtt, hogy mi volt ezen alapok felfüggesztésének valódi háttere, és hogy születetett meg az a döntés, amelyet az alapok többsége és az MNB is ellenzett.

Az ingatlanalapok károsultjainak pedig azt javasoljuk, keressék fel az alábbi internetes oldalt további információkért:

http://www.help.try.hu

Melléklet helye, képpel: http://href.hu/x/7n9j

(Közlemény vége.)

A KÖSZ! fő oldala - A KÖSZ! blogja